A d�mszarvas-r�l...
V�ltozatos form�j� �s sz�n� foltjair�l nagyon k�nnyen felismerhet�. A bika minden �vben leveti agancskoron�j�t,amely azt�n �jra kin� a k�vetkez� tavasszal.Amikor az agancs m�g kicsi,b�rsonyos sz�rzet(h�ncs,m�s n�ven barka) bor�tja.Ny�rra azonban megn�,meger�s�dik,majd el�gazik.V�g�l t�len az �llat leveti.

Fejl�d�st�rt�nete:
M�ra k�zeli rokon�val a mezopot�miai d�mvaddal egy�tt egyed�li �l� k�pvisel�i a dama nemnek.

A Dama nem a fels� plioc�n korban alakult ki �zsi�ban �s Eur�p�ban el�sz�r a pleisztoc�n korban jelent meg. �szak-Afrik�ban szint�n a pleisztoc�n korban tal�lt�k meg el�sz�r nyomait a nemnek. A pleisztoc�n kor melegebb id�szakaiban t�bb faja is �lt a nemnek K�z�p-Eur�p�ban �s egy fajuk (Dama nesti) a Brit-szigeten is el�fordult. A hidegebb id�szakokban e fajok a F�ldk�zi-tenger medenc�j�ben tal�lhat� enyh�bb �ghajlat� ter�letekre h�z�dtak vissza. Az utols� interglaci�lis id�szakban a Dama clactoniana fajb�l alakult ki a mai d�mvad.

A F�ldk�zi-tenger szigetei k�z�l Szic�li�n �s M�lta sziget�n ekkor egy t�rpe d�mszarvas faj is �lt, a Dama carburangelensis.

Megjelen�se:

Testhossza 125165 cm, farokhossza 1619 cm, marmagass�ga 80110 cm, tests�lya 40-125kg (bika) �s 2550 kg (teh�n). A d�mszarvas hossz�ra ny�lt, lap�tszer� agancsa jelent�sen k�l�nb�zik minden m�s szarvas�t�l. Mindk�t nem feln�ttkori bund�j�n v�r�sesbarna alapon sorokba rendezett feh�r p�tty�ket tal�lunk. A vil�gos form�kt�l kezdve a teljesen feh�r alakokig sokf�le v�ltozat fordul el�. De s�t�tbarna �llatok is vannak, f�leg a vadasparkokban tartott d�mszarvasok k�z�tt. Ny�ron a sz�rzet v�kony �s sima. T�len a fejtet�, a nyak �s a f�lek barn�ssz�rk�k lesznek; a h�t �s az oldalak feket�sek; a sz�rzet vastag �s durva. A feh�r �llatok egy �vszakban sem v�ltoztatj�k meg sz�n�ket, �s t�len csak hosszabb sz�rzet�kkel t�nnek ki. N�h�ny szarvas m�r fiatal kor�ban is s�rg�s bund�t visel, ritk�n fekete p�ld�nyok is el�fordulnak. A fart�k�r feh�rrel �s feket�vel keretezett. A d�mszarvas 20-30 �vig is �lhet. M�s szarvasokkal szemben felt�n� a hosszabb farok. A n�st�ny �llatokat k�nny� �sszet�veszteni a pettyes vagy a szikaszarvasokkal.

�letm�dja:
A d�mszarvasok t�rsadalmi rendje alapjaiban hasonl�t a g�mszarvas�hoz. A csapat csal�dokra tagoz�dik, �s az �zeked�si id�szakon (a vad�szati szaknyelven barcog�s) k�v�l a bik�k csak laz�n kapcsol�dnak a csoporthoz. �ltal�ban leg�nycsapatokban tal�ljuk �ket, melyek az �zeked�s kezdetekor oszlanak fel. Legel�s k�zben el�g k�nny� megzavarni �ket. Napk�zben az �llatok rejtekhely�k�n pihennek. T�len er�sen korl�tozz�k a tev�kenys�g�ket. Mivel a csapatok eg�sz �vben egy�tt maradnak, ez�rt f�k�nt t�bb�-kev�sb� rokon �llatokb�l �llnak. A csapatok k�z�tt a bik�k cser�l�dnek. T�pl�l�ka f�vekb�l �s l�gysz�r�akb�l, f�k �s cserj�k fiatal hajt�saib�l, r�gyeikb�l �s a leveleikb�l �ll; rostokban kev�sb� gazdag, mint a g�mszarvas t�pl�l�ka. A vadasparkban tartott �llatok - ha l�tsz�muk �s �gy legel�s�k, illetve tapos�suk meghaladja a gyep t�r�k�pess�g�t - gyorsan t�nkreteszik a gyepet.

Szaporod�sa
A d�mszarvasok �zeked�se (barcog�s) okt�ber eleje - november k�zepe k�z�tt zajlik, egy h�nappal k�s�bb, mint a g�mszarvasokn�l. A bik�k csoportjai kora �sszel bomlanak fel, amikor az agancsaikr�l a bark�t (m�s n�ven h�ncs) m�r letiszt�tott�k. A d�mszarvasok �zeked�se a g�mszarvas�t�l jelent�sen elt�r, mivel a d�mok lekben �zekednek, m�g a g�mszarvasbik�k h�remeket foglalnak, illetve v�denek a konkurens bik�kkal szemben. A d�mbik�k k�z�tt szint�n folynak p�rharcok, de nem olyan s�lyosak, mint a g�mszarvasokn�l. A d�mbik�k a barcog� helyeken u.n. barcog� tekn�ket kaparnak, amelyeket egyfajta �zeked�si mikroterrit�riumnak lehet tekinteni. A barcog� helyen a tehenek keresik fel a bik�kat �s k�z�l�k k�l�nb�z�, sikeress�gre utal� jegyeik alapj�n v�lasztanak. A d�mbika szaporod�si siker�t testnagys�ga, hangja, agancs�nak nagys�ga �s barcog� tekn�j�nek helye hat�rozza meg. A p�rz�si hang, a barcog�s, gurgul�z� torokhang. M�jus v�g�n,j�nius elej�n ellik meg a n�st�nyek borjaikat, amelyeket a g�mszarvashoz hasonl�an gondoznak. Az els� napokban a rejtekhelyen hagyja �ket az anyjuk. T�bbhetes szoptat�s ut�n �ll �t a borj� a n�v�nyi t�pl�l�kra. A borjak pettyes sz�rzete t�bbnyire eg�sz �let�k�n �t megmarad. A fiatal �llat hamarosan csak a m�ret�ben k�l�nb�zik a n�st�nyekt�l. A fiatal bik�kat t�bbnyire k�t�ves korukban zavarj�k el a csapatb�l, a tehenek azonban �ltal�ban a sz�l�csoportjukban �lik le eg�sz �let�ket.