A Jgmadrl...
Ez a szn pomps madr a vz fl hajl gakon lve vrja tpllkt. Ha szre vesz egy halat, villm gyorsan a vz al bukik rte. a gyurgyalaghoz hasonlan partfalakba vjt regekben fszkel.
Megjelense:
Testhossza 16-17 centimter, szrnyfesztvolsga 24-26 centimter, testtmege 34-46 gramm. Zmk testalkat madr, rvid farokkal s egyenes, hegyes csrrel. Fejbbja, tarkja, hta s farka csillog kk. A szemtl a flnylsig rozsdaszn folt hzdik, ettl lefel a nyakn egy kis fehr folt lthat. A torkn ugyancsak fehr folt van. A hasa rozsdaszn. Lba vrs, rvid, ujjai tvkn sszenve.
letmdja:
Igazi halivadk-pusztt. A kis halakat leginkbb az gakrl lesi. A vzparton, ahol a bokrok, fk a vz fl hajlanak, egy-egy kill szraz g legvgre telepedik, s trelmesen s mozdulatlanul lesi a vizet s a benne foly letet. Amint a pisztrng vagy ms ivadk a vz fellett megkzelti, a jgmadr lecsap, csrnek ksles kvival megragadja a prdt, aztn lerzza a vizet, jbl egy gra l s elfogyasztja zskmnyt. Rendkvl gyorsan emszt, a szlkt, pikkelyt, szt pedig kiklendezi. Tarka szne a vdekezst s megtvesztst egyarnt szolglja. A hasa olyan szn, mint valami szraz levl, a hal teht nem gyanakszik. A hta viszont olyan, mint a csillog kk vztkr, ezrt fellrl nem veszi szre a ragadoz madr. Ahol a patak vagy a holtg mentn nincs a vz fl hajl g, ott egy-egy kzeli fn vagy fldbuckn telepszik meg s nha-nha a vz fl szllva, a vztkr fltt lebeg.
Vndorl madr, nem felttlenl ugyanott fszkel minden vben, de gyakran vek mlva ismt megjelenik korbbi klthelyn.
Szaporodsa:
Folyk s patakok mentn fszkel: a fggleges partszakaszba kb. mternyi hossz, vzszintes csvet, ennek vgn tgas katlant vj. Fszket nem pt, hanem a kiklendezett halszlkkra rakja 6-7 gmbly fehr tojst, melyen 21-27 napig kotlik.

|