A r�k�kr�l...

Erd�kben,puszt�kban s�tt v�rosok �s falvak hat�r�ban is tal�lkozhatunk vele.Mindenev�.M�g a szem�tre �s az �telmarad�kra is r�fanyalodik,de a r�gcs�l�kat,nyulakat �s persze a ty�kokot r�szesiti el�nyben.Nem veti meg a toj�st sem.�jjeli �llat,napk�zben a f�ldbe v�jt kotor�kban h�zza meg mag�t.A r�kalyukat k�nny� felismerni a bej�rata el�tt elsz�rt csontokr�l �s h�sdarabokr�l.A kicsinyek tavasszal sz�letnek,anyuk szoptatja �ket a kotor�kban.A n�st�nynek ne kelljen egyed�l hagynia,a h�m a rejtekhely bej�rata el�tt teszi le a zs�km�nyt.

Kin�zete

Hossza el�ri az 1,4 m-t, ebb�l 50 cm a farok. Magass�ga 38 cm. S�lya k�zepesen 610 kg, kiv�telesen ak�r 13 kg is lehet. Feje sz�les, homloka lapos, hirtelen keskenyed� arcorra hossz� �s keskeny. Szemei ferd�n n�nek; fel�ll� f�leinek a t�ve sz�les; fel�l kihegyesednek. T�rzse karcs�, v�gtagjai r�videk �s v�konyak. Farka hossz� �s bozontos; F�l�ln�zetben rozsda-, vagy s�rg�sv�r�s sz�rm�je s�r� �s puha. Homlok�n v�llain �s h�ta h�tulj�n a farok t�v�ig feh�ren foltos; ajka, pof�ja �s torka ugyancsak feh�r. A v�gtagokon feh�r s�v vonul lefel�, a f�lek a mancsokhoz hasonl�an feket�k. Nagyon ritk�n, de Magyarorsz�gon is el�fordul teljesen fekete egyede, ezt a vad�szati szaknyelv "szenes r�k�nak" h�vja, e furcsa sz�n megjelen�s��rt - csak �gy mint a fekete p�rducok eset�ben - bizonyos pigmentek a felel�sek.

�letm�dja

Kotor�knak nevezett lak�hely�t el�vigy�zatosan v�lasztja meg. Kedvez� k�r�lm�nyek k�z�tt nem maga �ssa, hanem borzok elhagyott kotor�kaiban telepedik meg. Id�nk�nt lakott borzkotor�kban is fel�ti tany�j�t, �s nem ritk�n ki is szor�tja onnan a borzot. Gyakran k�lt�zik barlangokba �s m�s term�szetes �regekbe, de romokba, omlad�kokba, k�rak�sba is; gyakran korhadt f�k �reg�vel, s�r� boz�ttal vagy elhagyott homokb�ny�k �reg�vel is megel�gszik. Van, hogy kazlakban tal�l mag�nak t�li lak�st. F�leg �jjel, de csendes, elhagyatott helyeken f�nyes nappal is vad�szik. A hossz� ny�ri napokon t�bb �r�val napnyugta el�tt indul vad�szni k�lykeivel. �lland� hideg id�ben �s nagy h�ban csak a reggeli �r�kban pihen. Ameddig csak teheti, a s�r�s�gben halad.A r�ka a fiatal �zt�l a bogarakig minden �llatra vad�szik, de sz�vesen fogyaszt d�g�t is. F� t�pl�l�kai az egerek �s pockok, de megfogja a mezei �s az �egi nyulat,�zet. Nemcsak a f�ld�n f�szkel� madarak toj�sait fogyasztja �s fi�k�it eszi meg, de a rep�lni tud� madarakat is k�pes becserk�szi. Ha a sz�ks�g r�viszi j�l �szik, ez�rt a v�zimadarak f�szkei sincsenek t�le biztons�gban: m�g a kotl� hatty�kat is megfojtja. K�zismerten k�ros�tja a h�zi baromfi�llom�nyt f�leg a k�lykes anyar�ka. A nagy kertekben �s a sz�l�kben s�sk�kat, cserebogarakat �s l�rv�kat, f�ldi giliszt�kat fogdos, de megeszi az �rett gy�m�lcs�t is. T�len, magas h�ban, amikor vad�szter�let�n nem jut megfelel� t�pl�l�kot, gyakorta az ember k�zel�be h�z�dik n�mi �telhullad�k rem�ny�ben.T�bbnyire febru�r k�zep�n p�rzik (ez a koslat�s). Ez id� alatt iboly�nak nevezett mirigye nagyon er�s szagot �raszt. A vemhes r�ka kit�pi has�r�l a sz�rt, hogy k�lykei k�nnyen hozz�f�rhessenek eml�ihez. Ebb�l a sz�rb�l k�sz�t vackot a k�lyk�knek. Egy alom 312 (t�bbnyire 47) k�lyk�t sz�ml�l. A k�lyk�k �sszetapadt szemh�jjal, fejhez lapult f�llel j�nnek a vil�gra, �s nagyon lassan fejl�dnek. Szem�k legkor�bban a 14. napon ny�lik ki; eddigre minden tejfoguk kib�jik, de sz�n�k nem a megszokott v�r�s-feh�r-fekete, hanem egy�ntet� sz�rke. Egym�sf�l h�napos korukban mer�szkednek el�sz�r a szabadba, hogy a napon s�tk�rezzenek �s j�tszadozzanak. J�liust�l a k�lyk�k az �reg vad�sz� r�k�t k�vetik, majd egyed�l is vad�szni kezdenek (eleinte nappal, sz�rk�letkor). K�s� �sszel v�lnak el anyjukt�l. Fogs�gban szel�d�thet�, f�leg ha fogs�gban is sz�letett, de nem imprint�lhat� annyira, mint a h�zimacska.