A sivatagi rókáról....
Testtömege 0,8-1,5 kg, testhossza 30-40 cm,farka 18-30 cm hosszú. Marmagassága alig éri el a 20 cm-t. Szőrzete sárgás-homokszínű, hasoldalát, pofáját és fülének belső oldalát azonban fehéresszürke szőrszálak fedik. A sivatagi róka a legkisebb kutyaféle, törékeny alkatához hatalmas fülek párosulnak, amelyek a hőháztartásában játszanak fontos szerepet.
A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek nagyra, hogy az állat fülein keresztül hőt adjon le. A sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő. A sivatagban viszont éjszaka a forróságot metsző hideg váltja fel, hiszen a felhőtlen égbolt nem tartja vissza a légkör hőjét (éppen emiatt a nagy hőingás miatt mállanak a sivatagi kőzetek homokká). A hidegben pedig még a sivatagi róka sem akarja hűteni magát. Ráadásul a sivatagi róka fülkagylóit bunda borítja, amely tovább nehezíti a hőleadást. A hatalmas fülek az irányhalláshoz kellenek, állatunk ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével kutatja fel zsákmányát. Ahhoz, hogy a hangok alapján tudjon vadászni, nemcsak az egészen halk neszeket kell meghallania, hanem azt is nagyon pontosan kell érzékelnie, hogy a hang pontosan honnan jön. Ezt segítik elő a hatalmas fülek.Nappal a homokba ásott hűvös vackába menekül az elviselhetetlen hőség elől.Éjszaka indul rovarokra és gyíkokra vadászni.Ha veszélyt érez,villámgyorsan ásni kezd,és egy szempillantás alatt elrejtőzik.A sarki róka élőhelyén viszont fogcsikorgató hideg van. Barna bundája télen kifehéredik vagy ezüstös szürkéskék árnyalatú lesz,hogy a többi ragadozó ne vehesse észre a hóban.
Érdekesség:Miért nagy a sivatagi róka füle?
A forró pusztaságban élő sivatagi róka füle aránytalanul nagyra nőtt a testéhez viszonyítva.Ennek a hallás mellett a hőleadásban is van szerepe,azaz fülének bőr alatti erein keresztül hűti felhevült testét.
Életmódja
Társas állat, kisebb családi közösségeket alkot. A forró sivatagok lakója, olyan területeké, ahol némi száraz növényzet még megtalálható. Bár ragadozóként elsősorban gerinctelenekre, főleg rovarokra, kisebb gerincesekre vadászik, a táplálékának jelentős részét, közel 40-50%-át termések, levelek és gyökerek teszik ki, amelyekből fedezni tudja a napi vízszükségletét. Éjszakai vadász, a nappali forróságot a maga ásott üregekben pihenve vészeli át. A zsákmányát a talajból kiásva vagy hatalmas ugrásokkal szerzi.
|