A sivatagi rkrl....
Testtmege 0,8-1,5 kg, testhossza 30-40 cm,farka 18-30 cm hossz. Marmagassga alig ri el a 20 cm-t. Szrzete srgs-homokszn, hasoldalt, pofjt s flnek bels oldalt azonban fehresszrke szrszlak fedik. A sivatagi rka a legkisebb kutyafle, trkeny alkathoz hatalmas flek prosulnak, amelyek a hhztartsban jtszanak fontos szerepet.
A sivatagi rka flei sokak szerint azrt nttek nagyra, hogy az llat flein keresztl ht adjon le. A sivatagi rka azonban a forrsg ell kotorkba hzdik, s csak jszaka merszkedik el. A sivatagban viszont jszaka a forrsgot metsz hideg vltja fel, hiszen a felhtlen gbolt nem tartja vissza a lgkr hjt (ppen emiatt a nagy hings miatt mllanak a sivatagi kzetek homokk). A hidegben pedig mg a sivatagi rka sem akarja hteni magt. Radsul a sivatagi rka flkagylit bunda bortja, amely tovbb nehezti a hleadst. A hatalmas flek az irnyhallshoz kellenek, llatunk ugyanis az j sttjben leginkbb fle segtsgvel kutatja fel zskmnyt. Ahhoz, hogy a hangok alapjn tudjon vadszni, nemcsak az egszen halk neszeket kell meghallania, hanem azt is nagyon pontosan kell rzkelnie, hogy a hang pontosan honnan jn. Ezt segtik el a hatalmas flek.Nappal a homokba sott hvs vackba menekl az elviselhetetlen hsg ell.jszaka indul rovarokra s gykokra vadszni.Ha veszlyt rez,villmgyorsan sni kezd,s egy szempillants alatt elrejtzik.A sarki rka lhelyn viszont fogcsikorgat hideg van. Barna bundja tlen kifehredik vagy ezsts szrkskk rnyalat lesz,hogy a tbbi ragadoz ne vehesse szre a hban.
rdekessg:Mirt nagy a sivatagi rka fle?
A forr pusztasgban l sivatagi rka fle arnytalanul nagyra ntt a testhez viszonytva.Ennek a halls mellett a hleadsban is van szerepe,azaz flnek br alatti erein keresztl hti felhevlt testt.
letmdja
Trsas llat, kisebb csaldi kzssgeket alkot. A forr sivatagok lakja, olyan terletek, ahol nmi szraz nvnyzet mg megtallhat. Br ragadozknt elssorban gerinctelenekre, fleg rovarokra, kisebb gerincesekre vadszik, a tpllknak jelents rszt, kzel 40-50%-t termsek, levelek s gykerek teszik ki, amelyekbl fedezni tudja a napi vzszksglett. jszakai vadsz, a nappali forrsgot a maga sott regekben pihenve vszeli t. A zskmnyt a talajbl kisva vagy hatalmas ugrsokkal szerzi.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
